Eb-selejtező - Ciprus

Az augusztus 15-én kezdődő Európa-bajnoki selejtezősorozat C csoportjában kapott helyet a magyar férfi kosárlabda válogatott, amelyben rajtunk kívül még Ukrajna, Ausztria, Horvátország és Ciprus található. Ellenfeleinket bemutató sorozatunk negyedik részében, mai 27-ei ellenfelünket, Ciprust, illetve az ő kosártörténelmüket, felkészülésüket és jelenlegi játékosaikat ismerhetitek meg kicsit jobban. Jó szórakozást!

Történelem

Az ötös csoport legkisebb kosártörténelmével rendelkezik Ciprus, ugyanis FIBA tagságuk kezdete, 1972 óta nemhogy olimpián vagy világbajnokságon, de A-csoportos Európa-bajnokságon sem szerepeltek soha. A B csoport küzdelmeiben részt vettek ugyan, ám nem sikerült feljebb birkózniuk magukat. Sokat mond a a korábbi időkről, hogy egy ideje felszálló ágba került a ciprusi kosárlabda, mind játékosállományilag, mind klubszinten, ám így sincs semmi esélyük arra, hogy valahogyan be kerüljenek a C csoport legjobb három csapata közé (ezzel megadva maguknak a lehetőséget arra, hogy esetleg kijussanak a kontinensviadalra).

Felkészülés

Felemás felkészülést sikerült produkálnia a ciprusi válogatottnak. Július legvégén két edzőmeccset játszottak Rotterdamban a hollandok legjobbjai ellen. Az első találkozón 77-55-ös vereséget szenvedtek úgy, hogy a különbség már gyakorlatilag a félidőre kialakult, ekkor 40-22-re vezettek az ex-NBA-s Francisco Elson vezette hazaiak. A harmadik felvonásban még rá tudtak pakolni erre a különbségre, már 27 egység volt a két fél között (63-36) az utolsó 10 perc előtt, a negyedik negyed így már örömjátékot hozott. A második összecsapáson aztán folytatódott az elsőn látott holland dominancia, ekkor kiütéses, 101-55-ös győzelmet arattak a vendéglátók. Itt sokkal jobban kezdtek a ciprusiak, az első negyedet követően 16-14-re még vezettek is, ám utána egy 31-8-as futást engedtek ellenfelüknek, így a nagyszünetre már 45-26-tal mehettek a csapatok, a henger pedig nem állt meg a második félidőben sem, így lett a vége a kiütéses, 46 pontos diadal Hollandia számára.

Augusztus legelején aztán jócskán javítottak az összképen a Cipruson rendezett Négy Nemzet Tornáján. Első napi ellenfelük Norvégia volt, akiket simán, 65-48 arányban vertek meg úgy, hogy a teljes meccsen végig vezettek és az egész összecsapást kezükben tartották. A második napon játszották gyakorlatilag a torna döntőjét, akkor Svédország válogatottja volt az ellenfél és végül 83-68-ra tudtak diadalmaskodni. Az első negyedet követően még a svédek vezettek 17-16-ra, de a ciprusiaknak jobban jött ki a következő 10 perc és a nagyszünetre már 42-36-os vezetéssel mentek. Ezzel az előnnyel gazdálkodtak végig, sikeresen, ráadásul folyamatosan sikerült növelni is a különbséget, így a vége megnyugtató, 15 pontos siker lett. A torna legnehezebb meccse mégsem ez volt számukra, hanem az utolsó, Jordánia elleni, amit csak 70-67-re tudtak megnyerni. Az első negyedben kiépített öt pontos előnyt (23-18) sikerült megtartaniuk a félidőre is, 40-35-öt mutatott az eredményjelző a térfélcserénél. A harmadik felvonás után úgy tűnt, semmi probléma nem lesz, hiszen 60-44-re sikerült meglépniük a hazaiaknak, ám az utolsó 10 percben minden beesett a túloldalon, ami addig nem, a ciprusiak pedig teljesen megálltak, de végül így is megmaradt három pont a korábban 16 pontos fórból, 3-0-ás mérleggel pedig behúzták a tornát.

Az Európa-bajnokság idáig

Három mérkőzést játszottak eddig a ciprusiak. Az első fordulóban, 15-én otthon hosszabbítás után kaptak ki 89-86-ra az osztrák válogatottól. Az első negyedben már 22-17-es vezetést szerzett a vendég alakulat és a félidőre 14 pontos fórt építettek ki maguknak (29-43). A ciprusiak gyorsan felébredtek és már az utolsó negyed előtt öt pontosra csökkentették hátrányukat, az utolsó negyed azonban hozott még fordulatokat mindkét csapat számára. Három perccel a rendes játékidő vége előtt még 10 ponttal vezettek az osztrákok, de a honosított Anthony King vezérletével innen is ki tudtak egyenlíteni a hazaiak és kiharcolták a hosszabbítást. A ráadásban sokáig fej-fej mellett haladtak a csapatok és másfél perccel a vége előtt Rasic triplájával még Ciprus vezetett 81-78-ra, a következő egy percben azonban semmi nem sikerült a hazaiaknak, sorozatban nyolc pontot kaptak, így hiába mentetették hosszabbításra a meccset, végül mégis kikaptak.

A második meccsen Makarskán 300(!) néző előtt a három nappal korábbi események miatt kicsit megtörten is átgyalogoltak rajtuk a horvátok, a végeredmény 93-38 lett. Az első félidő után még csak 17 pont volt a differencia a két együttes között, a 30. perc után azonban már pont 30 ponttal voltak jobbak a hazaiak. Az utolsó 10 perc lett igazán mészárlás, a 28-3-as felvonás alakította ki a végére az 55 pontos különbséget a két csapat között.

A harmadik körben, 21-én pihentek, 24-én pedig Ukrajna válogatottját fogadták és a papírforma érvényesült ekkor is, 68-47-re kaptak ki, de sokkal jobban tartották magukat a korábban vártaknál. Az első negyed gyenge színvonalú kosárlabdát és sok hibát hozott mindkét oldalon (ez egyébként szinte a teljes meccsre igaz volt), ám az ukránok így is ki tudtak építeni egy hat pontos előnyt (10-16), amit kicsit növelni is tudtak a nagyszünetre (22-30). A fordulás után a ciprusiak összeszedték magukat, de lényegesen közelebb nem tudtak kerülni ellenfelükhöz (28-45), a végét pedig megint nem bírták, a 23-9-re Ukrajna által megnyert utolsó 10 perc alakította ki a 21 pontos különbséget.

Csapat

Ahogy Ausztria és mi, úgy Ciprus sem szerepel a FIBA londoni olimpia után kiadott rangsorában.

A válogatott szövetségi kapitánya Antonis Constantinides, aki eddig ciprusi csapatoknál kapott szerepet, de már igen szép eredményeket tudott felmutatni. 38 esztendős lesz októberben, de már nyolc éve edzősködik. Előbb két évet lehúzott egy kisebb nicosiai együttesnél, majd egy év másodosztályt követően jött a nagy váltás 2008-ban, ugyanis az ETHA Engomis csapatának vezetőedzője lett. A klub korábban semmit nem nyert még, irányítása alatt azonban a legutóbbi két szezon ciprusi bajnokai lettek, 2011-ben pedig a kupát is megnyerték hozzá és két évet a EuroChallenge-ben is lehúztak. Jövőre az egyik, ha nem a legnagyobb múltú ciprusi csapat, a 2009-es és 2010-es bajnok Apoel vezetőedzője lesz. 2008-tól egy éven keresztül irányította közben az U16-os fiú válogatottat is, 2009-ben és 2011-ben pedig a felnőtt női válogatott kapitánya volt, a férfi válogatott élére idén februárban nevezték ki.

A gárda négy névre épül leginkább. A két németországi légiós közül egyértelműen az Amerikából honosított Anthony King a jobbik, ő a válogatott húzóembere szinte minden szinten, de az Oldenburgban játszó Christopher Razis is a jobbak közé tartozik. Mellettük a két Keravnos játékos, Panagiotis Trisokkas és Andreas Pilavas azok, akikre oda kell figyelni, ők négyen felelnek a ciprusiak (eddig igen gyenge) pontterméséért és Andreas Sizopoulos-szal kiegészülve mezőnybeli játékáért is. A nagyobbik gond az a ciprusiak szempontjából, hogy az aktív rotációban résztvevők közül csak Razis mondható fiatalnak, a többiek vagy éppen a legjobb korban vannak vagy már abból kifelé mennek, olyan nagyon sok potenciál nincs bennük a jövőt nézve sem. A keret elég komoly magasságbeli gondokkal küszködik, legmagasabb játékosuk is csak 207 centi és összesen hárman vannak a palánk alá (a negyedik ember, aki eléri a két métert, kiscsatár).

Játékosok

Anthony King (Artland Dragons, Németország)
erőcsatár/center, 27 éves, 206cm, 104kg

A válogatott legjobb játékosa a 2012 júniusa óta ciprusi útlevéllel is rendelkező Anthony King. Profi karrierje megkezdése előtt a Miami egyetemre járt 2003-tól kezdve öt esztendeig. Második évében már a kezdőcsapatban találta magát és az egész egyetemi bajnokság hetedik legtöbb blokkját mutatta be 3.0-ás átlaggal, nem is meglepő, hogy az ACC konferencia legjobb védekező csapatába választották. Fejlődése azonban megrekedt itt, nem tudott továbblépni erről a szintről, így nem kelt el a 2008-as NBA drafton. Európában előbb részt vett a trevisoi nyári liga küzdelmeiben, majd aláírt a Frankfurt Skyliners csapatához, akikkel a EuroChallenge-ben is megfordult. Ciprusi kapcsolatai ezután a szezon után alakultak ki, ugyanis 2009-től két szezonon keresztül az ETHA Engomis játékosa volt, tehát játszott már Constantinides kezei alatt és tagja volt a 2011-ben bajnok és kupagyőztes csapatnak. Még a 2011 áprilisában, a ciprusi idény végét követően aláírt a görög Aris Thessalonikihez is, akikkel bejutott a görög bajnokság elődöntőjébe. Tavaly nyáron váltott, a magyar szurkolók is emlékezhetnek rá az előző szezonból, ugyanis az Artland Dragons keretének tagja lett és marad is náluk a következő idényre is. Az quakenbrückiekkel német elődöntős és eurochallenge negyeddöntős volt.

King univerzális játékos, a pálya mindkét végében nagyon hasznos aktuális csapata számára. A festékben nagyon erőszakos, elég jó centermozdulatai is vannak, de nem technikás, inkább erőből oldja meg a feladatokat. Testi erejét kihasználva nagyon jó pattanózó is. Hátul is leginkább agresszivitásának és felépítésének köszönhetően takarít, de megteszi. Egy az egyben sem könnyű megverni még a nagyobb ellenfelek számára sem és besegítővédőként is jeleskedik a gyenge oldalról. Olyan játékos, akitől általában minden meccsen ugyanazt kapja edzője, nincsenek nagy hullámvölgyei és folyamatosan aktív a pályán.

Panagiotis Trissokas (Keravnos, Ciprus)
erőcsatár/center, 31 éves, 206cm

A csapat egyik nagy öregje King palánk alatti társa, Panagiotis Trissokas. 1999-ben még a Paralimninél, egy kisebb ciprusi klubnál kezdte pályafutását, de egy pár hónapnyi kitérőt eltérően 2000 nyara óta a Keravnos játékosa, azaz a következő lesz a 13. szezonja a klubnál, igazi legenda. Kétszeres bajnok és négyszeres kupagyőztes a gárdával, de ami még fontosabb, hogy szinte minden évben kiléptek a nemzetközi porondra, vagy a Szaporta Kupába, vagy a régi Európa-kupába, vagy a mostani EuroChallenge-be, így hiába nem volt soha komolyabb eredményük nemzetközileg, Trissokas azért elég komoly tapasztalatot gyűjtött magára az évek során. 2001 óta felnőtt válogatott ráadásul, 2003 óta ott van minden B csoportos kontinensviadalon hazája színeiben.

Trissokas legnagyobb erőssége a rutin. Elég jó százalékkal értékesíti a tempókat, lehet használni kettő-kettőre, jobb napjain a triplát is bedobja és a palánk alatt is jól dolgozik, de a legnagyobb erénye, hogy mindig ott van, ahol kell. Nem kifejezetten atletikus játékos, azonban rutinjának köszönhetően elég jó pattanózó, jól zárja ki az embereit, támadásoknál pedig valahogy mindig felé pattan a labda. Védekezésben egy-egyben jó, besegítéseknél azért már vannak problémái és mivel nem túl gyors, ha kihúzzák a palánk alól, nem igazán ér vissza már a festékbe. Amivel vigyázni kell nála, azok a labdaszerzései, magasemberhez képest szokatlanul sok labdát lop el. King érkezésével szerepe csökkent, inkább az amerikai centert keresik többet labdával a palánk alatt, de még így is komoly szerepe van elöl és hátul is.

Andreas Pilavas (Keravnos, Ciprus)
dobóhátvéd, 28 éves, 193cm

A hátvédsor talán legponterősebb játékosa Andreas Pilavas. Karrierje Trissokaséhoz hasonló abban a tekintetben, hogy csak Cipruson játszott előbb az ENAD csapatában, majd 2007 óta a Keravnos játékosa. Egyszeres bajnok, még az első szezonjában sikerült a Keravnosnak elhódítani a trófeát és kétszeres kupagyőztes. 2009 óta minden évben ott van a EuroChallenge-ben a csapattal és korábban az ENAD-dal is megfordult a nemzetközi kupákban, például a régi lebonyolítású Európa-kupában (ami akkor a mai EuroChallenge-nek felelt meg, nem a mostani EuroCupnak). Nagyon régóta válogatott már ő is, 2005 óta minden B csoportos EB-n ott volt.

Igazi kettes. A játékszervezéshez vajmi köze van, a társakat a legritkább esetben hozza kihagyhatatlan helyzetbe és elég sok labdát is ad el ahhoz képest, hogy mennyi gólpasszt ad, illetve hogy egyáltalán mennyit van támadások közben a kezében a labda. Mivel a csapat inkább az irányító-center kapcsolatra, illetve a palánk alatti játékra van kihegyezve, ezért nem is nagyon használják, pedig jó keze van kintről, a csapat egyik legjobb tripladobója. Magasságához képest elég jó pattanózó, de ahogyan egész játékában, úgy ebben a mutatóban is nagyon hullámzó. Legnagyobb hátránya talán ez, mármint hogy a konstans, jó teljesítmény ritka tőle. Védekezésben nem túl komoly faktor, mert lábbal és testtel is verhető annak ellenére is, hogy nem alacsony posztjához képest. Az ukránok elleni meccsen nem játszott, úgyhogy a játéka kérdéses ellenünk.

Christopher Razis (EWE Baskets Oldenburg, Németország)
hátvéd, 23 éves, 194cm, 85kg

A gárda kezdő irányítója a német-ciprusi kettős állampolgár, Christopher Razis. Karrierjét a Keravnosnál kezdte, már nyolc éves korától a csapatnál játszott, 2009 nyarától kezdve pedig a felnőtt csapat tagja. 2010 novemberében a több játéklehetőség reményében kölcsönadták az ENAD csapatához és be is vált a húzás, jóval komolyabb perceket kapott új együttesében és többek között az Aris Thessalonikinél is járt próbajátékon tavaly tavasszal, a ciprusi szezont követően. Nem a görögöket választott azonban, hanem a EuroChallenge-ből is ismert oldenburgi csapatot. Már most van négy évnyi EuroChallenge tapasztalata (igaz, egyik szezonban sem kapott túl nagy szerepet, ha éppen pályára lépett) és fiatal kora ellenére már a 2009-es B csoportos EB-n is ott volt.

Razis igazi új hullámos irányító, sőt, nagyon sok helyen off-guardnak, azaz az irányító és a dobóhátvéd közti átmenetnek tekintik inkább. Jók a képességei a csapat mozgatásához is, de borzasztóan kevés gólpasszt ad a meccseken, inkább a pontszerzésre koncentrál. Egyelőre nem érzi az egyensúlyt, mikor kellene másokat helyzetbe hozni és mikor magát, ezért a hatékonysága pocsék. A gyűrűt nagyon szívesen támadja, csak nem túl nagy hatásfokkal, ennél jóval jobb keze van kintről, onnan hasznosan operál, jó százalékkal értékesíti a középtávoliakat is. Pattanózása átlagos attól függetlenül is, hogy irányítóként jóval magasabb ellenfeleinél. Ezt a magasságot és kezei hosszúságát azonban védekezésben szépen használja, elég sok labdalopása van, így vigyázni kell a passzokkal, ha ő a közelben van, egy az egyben pedig azért jócskán verhető is, még tapasztalatlannak mondható, így néha túl sokat vállal hátul is.

Andreas Sizopoulos (AGOR, Görögország)
hátvéd, 29 éves, 193cm

A válogatott másik játékosa, aki az irányítással is fog foglalkozni az Andreas Sizopoulos. Sizopoulos karrierjét még természetesen Cipruson kezdte, az APOEL nevelése volt, de karrierje nagy részét Görögország alsóbb osztályaiban töltötte: volt a Papagou, a Milonas, a Near East, az ICBS, az Arkadikos, a Panerythraikos és az OFI játékosa is. Idén nyáron országot és régiót nem, de divíziót vált, ugyanis az első osztályban szereplő AGOR játékosa lesz, így a következő szezonban is marad Krétán. A görög másodosztályú csapatokkal nyilván nem sok nemzetközi kupatapasztalata lehet, de még az Apoellel játszott a Korac kupában és az Európa-kupában is, méghozzá nem is rosszul. Ő is nagyon sok éve válogatott, 2005 óta minden világeseményen képviselte hazáját, amire kijutottak (tehát a B csoportos EB-ken).

Ő sem az a tipikus passzolós hátvéd, talán ez is a legnagyobb baja a ciprusiaknak, hogy mindenki maga próbálja megoldani a helyzeteket. Előszeretettel vállal Sizopoulos kintről és bentről is, ami nem is lenne baj, mert nem nagyon lehet belőle készülni, de eddig pocsék hatásfokkal dolgozik. A triplavonalon túlról azért jóval veszélyesebb, de ott sem az a kimondott nehéztüzér, bentről viszont egyelőre csak szenved. Mindenképp figyelni kell rá ettől függetlenül, mert ha elkapja a fonalat, az nagy baj, az önbizalma ugyanis már most sem kicsi. Termetéhez képest jó pattanózó és nagyon sok labdát lop, erre kell nála leginkább odafigyelnünk. A lehetőségeiről túl sokat nem tudunk, de a sok év görög másodosztály meglátszik rajta, megrekedni látszik és kora ellenére sem tartozik az okosabb, nyugodtabb játékosok közé.

Alexandros Liatsos (AEL Limassol, Ciprus)
kiscsatár, 31 éves, 200cm, 100kg

A legjobb hármas a keretben Alexandros Liatsos. Tanulmányait az Ohio egyetemen végezte és ez játékán meg is látszódik. Profi karrierje természetesen otthon, az Apollonnál indult Limassolban. Ő is kipróbálta magát külföldön, játszott az Ilsyakosban és az AGOR-ban Görögországban, de egy francia alsóbb ligás csapat, a Quimper is kipróbálta, mielőtt visszatért volna hazájába. 2007 óta az AEL játékosa. Túl sok nemzetközi tapasztalata nincs, az AEL-lel kétszer járt a EuroChallenge-ben és egyszer a EuroCupot is megpróbálták. Annál többet játszott azonban a válogatottban, amelynek 2001 óta folyamatosan tagja.

Echte hármas, nem is nagyon lehet vele más posztot játszani. Kintről és bentről is vállal, de a csapat szempontjából szerencsére csak akkor, amikor kell, nem egy önző játékos. Egyelőre az ő hatékonysága is pocsék az eddigi selejtezős meccseken, de tőle lehet számolni javulásra, illetve nem erőlteti túl magát legalább. Hatékonyan tör be a festékbe, ennek általában fault a vége, úgyhogy ilyen szempontból vigyázni kell vele a magasembereinknek, nincs túl jó keze viszont, úgyhogy okosan elosztott személyhibákkal megérheti őt lefaultolni. Támadásban nem túl komoly faktor a betörésein kívül, pattanózása és passzolási képessége is maximum átlagos. Védekezésben egy nagy átlagot hoz, elég jó testfelépítése van, így erőből nehezebb megverni, gyorsasággal azért már akadt rá példa.

Aristides Koronidis (Agia Paraskevis, Görögország)
irányító, 30 éves, 188cm

Az első igazi, régi vágású irányító Aristides Koronidis. Borzasztóan fiatalon kezdett a Keravnosnál, már 1999-ben ott volt a felnőtt csapat keretében 17 évesen a nemzetközi kupában. Jó pár szezont lehúzott a ciprusi csapattal, két Korac kupa, két Szaporta kupa, két régi lebonyolítású EuroCup és egy EuroChallenge részvétel van a neve mellett. A Keravnost követően ő is leginkább a görög másodosztályban tevékenykedett, volt az AGOR, a P. Faliro, az Apollon Patras és a Perama Ermis kosara is. Jövőre is marad ebben a vetélkedésben az Agia játékosaként. A sok évnyi nemzetközi kupa mellett a válogatottnál is nagyon régóta számításba veszik, ott volt már a 2001-es selejtezőkön is, azóta pedig folyamatosan a keret tagja Koronidis.

Mint említettük, régi típusú irányító, tehát egyáltalán nem a betöréseiből, illetve a ziccereiből él, sokkal inkább ésszel próbálja meg mozgatni a csapatot. Mezőnyből szinte csak hármaskísérlete van, ami nem meglepő, jó keze van (igaz, ez nála sem nagyon derült ki az eddigi három meccs alapján). Általában a helyzetek kialakításában nem vállal akkora szerepet, de egyáltalán nincs megilletődve, ha ez a feladat rá hárul. Gyorsasága a mai kosárlabdához képest átlagon aluli, így a játék elég sok elemében gyenge. Védekezésben nem túl erős és nem is túl gyors, ezzel el is lőtte a lehetőségét arra, hogy bármelyik kezdő hátvédünket meg tudja fogni. Nagyon rutinos játékos annak ellenére is, hogy az utóbbi években a görög2 nála is meglátszik, sokkal jobban figyel a labdára, mint például Sizopoulos.

Christodoulos Kaskiris (ENAD, Ciprus)
erőcsatár/center, 32 éves, 207cm, 115kg

A keret egyetlen magasember cseréje Christodoulos Kaskiris. Ő az a játékos, aki gyakorlatilag végigjárta már Ciprus összes ismert csapatát: játszott már egyszer az ENAD-ban, a Keravnosnál, az Omonia Nicosiánál, az Apollon Limassolnál, az AEK Larnacanál és az Apoel Nicosia együttesénél is, utóbbiaktól teszi vissza székhelyét az ENAD-hoz. A Keravnos-szal több év EuroChallenge, Szaporta Kupa és Európa-kupa tapasztalata van. A válogatottnak 2003 óta oszlopos tagja, de csereembernél sosem volt még több pályafutása során, általában a klubcsapataiban sem.

Ahhoz képest, hogy ő a legmagasabb ciprusi és 10 perceket azért játszik meccsenként, egyáltalán nem jó pattanózó, pedig ez lenne a legfontosabb feladata egy ilyen alacsony állományú csapat esetében. Nem kap túl sok labdát, nem is nagyon tud vele mit kezdeni, ő inkább az a jómunkásember típus, akit beküldenek, részfeladatokra jók, de leginkább arra, hogy a kezdő magasemberek pihenjenek, amíg ő a pályán van. Nagyon gyenge büntetőző, így ziccerben sokkal érdemesebb faultolni, mint hagyni dobni, jó eséllyel legalább az egyik "szabaddobást" kihagyja majd. Védekezésben a magassága miatt faktor, de nincsenek túl jó rugói és nem is túl gyors, úgyhogy túl nagy légi veszélyt nem jelent sem a betörő játékosoknak, sem a palánk alatti embereknek.

Iraklis Pittakas (Anagenisses, Ciprus)
hátvéd, 28 éves, 192cm

Pilavas távollétében a a ciprusiak ellen a csapat kezdő dobóhátvédje volt Iraklis Pittakas. Karrierjét alsóbb ligás görög együtteseknél kezdte, aztán hazatért és az Anagenisses már az ötödik otthoni klubja lesz. Megfordult Nicosiában az Apoelnél és az Omoniánál, Limmasolban pedig az AEL és az Apollon játékosa is volt. Játszott a Korac kupában, a régi Európa-kupában és a EuroChallenge-ben is, de részvétele nem volt számottevő, mindenhol csak kiegészítőként számoltak vele, ahogy Kaskiris-szel is. A felnőtt válogatottság közelébe is csak viszonylag későn került, 2007 óta képviseli hazáját a B csoportos EB-ken.

Hiába került be a kezdők közé, ott sem változott semmi, gyakorlatilag alig használják Pittakast. Dobást sem vállal és a helyzetek kialakításában sincs túl sok szerepe. Ő olyan kombóhátvéd, aki azért az, mert egyik posztra sem igazán jó, nem azért, mert mindkettőn jól használható lenne. Védekezésben inkább faktor, de a nagyobb dobóhátvédek simán átdobják. Olyan túl sok tapasztalata sincs, mert bár tavaly elég sokat játszott a B csoportos EB-n, most megint visszaestek a lehetőségei. Leginkább munkamorálja miatt tartják, túl sok vizet ugyanis hátul sem zavar, elöl pedig pláne nem.

Stefanos Iliadis (Apollon Limassol, Ciprus)
irányító, 17 éves, 185cm

A ciprusi kosárlabdázás legfényesebb és Razis mellett talán az egyetlen csillaga, ha a jövőképet nézzük. Még borzasztóan fiatal, hiszen a 18-at is csak szeptember közepén tölti majd be, de már behívták a válogatottba és kap is lehetőséget. Az Apollon nevelte fel egyébként és jövőre is az ő csapatukban fog szerepelni.

Új hullámos irányító lesz, azaz leginkább gyorsaságából, betörésekből és abból való osztogatásból vagy ziccerezésből fog élni. Nagyon jó kezű játékos, de természetesen még nagyon sok idő áll előtte, hogy a dobómozdulatát tökélyre fejlessze és annyit gyakorolja, hogy kiegyensúlyozottan is tudjon dobni. A betörésekből már most is eredményes, úgyhogy rá mindenképpen figyelni kell ilyen szempontból, ha most is pályára küldik. Elég komoly mindenes lehet belőle, mert nagyon jól is pattanózik rugóinak köszönhetően. Hátul egyelőre még nem tényező, magassága miatt az irányítókkal is meggyűlik a gondja, de bőven szednie kell még kilót magára, ha nem akarja, hogy fizikailag felőröljék az elzárások és a keményebb stílusú PG-k. Nagyon jó játékos lehet belőle, de egyelőre még csak bontogatja szárnyait.